Hírek, események, rendezvények
Kollégánk a pécsi egyetemen
Bajáki Rita, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos főmunkatársa, 2025. november 27-én tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék „Csütörtökeste – Pillanatképek a régi magyar irodalomból” című nagy múltra visszatekintő szemináriumsorozatában Egy imádságos könyv 1658-ból címmel. A kurzus célja, hogy a meghívott előadók aktuális kutatásaikat ne csupán előadják, hanem a hallgatókból és tanárokból álló közönséget intenzív közös gondolkodásra is hívják.
__________________________________________________________________________________________________________
Munkatársunk előadása az ELTE Felelős nyelvészet konferenciáján
Vladár Zsuzsa, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék docense szekcióvezetőként és előadóként vett részt 2025. november 27-én az ELTE Resling ‒ felelős nyelvészet című konferenciáján. Az Orvosi terminushasználat az online betegtájékoztatásban című előadásban Varga Éva Katalinnal és Pálinkás Magdolnával, a Semmelweis Egyetem munkatársaival együtt folytatott kutatásról számolt be.
__________________________________________________________________________________________________________
Nagy Dóra előadása az ELTE MID konferenciáján
Tanszékünk tanársegéde, Nagy Dóra előadást tartott az ELTE Bölcsészettudományi Karának Magyar mint Idegen Nyelv (MID) Tanszéke által a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett, Új eredmények a magyar mint idegen nyelv oktatásában című szakmai konferenciáján. Előadásának címe: Bél Mátyástól Verseghy Ferencig: A sokesetes névragozási rendszer megjelenítéséhez vezető út a németeknek írt magyar grammatikákban.
__________________________________________________________________________________________________________
Beszélgetés az Anglicum Spicilegium fordításáró
Tanszékünk oktatója, Vladár Zsuzsa docens a Debreceni Akadémiai Bizottság meghívására Komáromi Csipkés György 1664-es Anglicum Spicilegiumának általa készített fordításáról és a kötet újrakiadásáról beszélgetett Rákosi Györggyel, a debreceni egyetem Angol-Amerikai Intézetének docensével.
__________________________________________________________________________________________________________
Munkatársaink a VII. Neolatin Konferencián, Szegeden
A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék képviseletében Bíró Csilla közszolgálati docens, valamint Bajáki Rita tudományos főmunkatárs vett részt az Egyházak és a neolatin irodalom című konferencián, melyet 2025. november 13–15. között rendeztek Szegeden.
Bajáki Rita szekcióelnöki feladatok mellett az általa Nagyszombatban felfedezett, egy addig bibliográfiailag ismeretlen nyomtatványról, egy 1658-ban megjelent magyar nyelvű imakönyvről és annak latin vonatkozásairól tartott előadást. Bíró Csilla a neolatin költészet terén folytatott alapkutatásai során Halápy Konstantin piarista költő (1698–1752) életművét kutatja, ezúttal elégiáinak első könyvét vizsgálta, amelynek során feltárta, miként illeszkedik Halápy ars poeticája a neolatin hagyományba, és milyen tudatos szerkesztői elvekkel formálja meg költői önképét.
A VII. Neolatin Konferencia mintegy negyven előadásának központi témája a 15–18. századi neolatin irodalom és az egyházak kapcsolata volt. A konferencia kifejezetten az egyházi, vallásos témájú latin nyelvű szövegek, valamint egyházi személyek történetírói, tudományos vagy költői munkásságának vizsgálatát helyezte fókuszba.
__________________________________________________________________________________________________________
Nyelvtörténeti konferencián jártak kollégáink
Az NKE NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét dr. Vladár Zsuzsa és dr. Gréczi-Zsoldos Enikő docensek képviselték 2025. november 6--7-én a Szegedi Tudományegyetemen rendezett nyelvtörténeti konferencián. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XIII. elnevezésű tanácskozáson Gréczi-Zsoldos Enikő Pesty Frigyes 19. századi helynévgyűjtésének nyelvjárástörténeti hasznosítása, míg Vladár Zsuzsa Gyói Renátával közösen „A’ Név a’ dolgoknak nyelek, fülök, fogójok”. Terminológiai megjegyzések a régi grammatikákban címmel tartott előadást.
__________________________________________________________________________________________________________
A Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk című műsorának volt a vendége kollégánk
Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, az NKE NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk című műsorának volt a vendége. A beszélgetés témája a magyarnyelv-tanítás helyzete.
__________________________________________________________________________________________________________
Nyelvjárásokról az M5 Librettó című műsorában
.png)
2025. november 3-án az M5 Librettó című műsorának vendége volt Hajagos Tóth Tibor, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék docense a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A műsorban a nyelvjárások helyzetéről kérdezték a műsorvezetők Fehér Bencével és Sebő Ferenccel együtt. A műsor visszanézhető itt:
https://mediaklikk.hu/kultura/video/2025/11/03/kultura/libretto-2025-november-3/
__________________________________________________________________________________________________________
Az MI a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokon
2025. október 23. és 25. között rendezték meg az 55. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat a vajdasági Adán. Az észak-bácskai anyanyelvi programok általános és középiskolás versenyekből, kapcsolódó kulturális estekből állnak, és a szombati koszorúzással és tudományos tanácskozással zárulnak. A minikonferenciára ismét zsúfolásig megtelt a Városháza díszterme adaiakkal és észak-bácskai magyar pedagógusokkal, akik az MI és a nyelvművelés kapcsolatát taglaló előadásokat hallhattak. A tanácskozáson Pomozi Péter, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője képviselte karunkat Az MI hatása a globális nyelvi folyamatokra és Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatokra című előadásával.
Fotó: Farkas Zsuzsa
__________________________________________________________________________________________________________
Könyvbemutatón a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék munkatársa
Bajáki Rita, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos főmunkatársa moderálta azt a könyvbemutatót, amelyen a Pázmány Péter Művei kritikai kiadássorozat frissen megjelent köteteit tárták a nagyközönség elé a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2025. október 21-én.
Pázmány Péter (1570–1637) a magyar barokk meghatározó alakja, munkássága, nyomtatásban megjelent műveinek irodalmunkra és a magyar nyelv kialakulására gyakorolt hatása már a saját korában is jelentős volt, műveinek különböző szövegkiadásai, akár szemelvények, akár a teljes művek újra megjelentetése évszázadokon át rendszeresnek mondható, mégis, egészen a 21. századig kellett várni, hogy kritikai kiadásban is megjelenhessenek.
A három bemutatott kötet közül két-két rövidebb hitvitázó iratot ad közre jegyzetekkel a 13. kötet, melynek címe Az calvinista predikatorok … tüköre (1614), Az igazságnak győzedelme (1614), valamint a 15. kötet: Csepregi mesterség (1614), Csepregi szégyenvallás (1616); a 14. kötet pedig a Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz (1637), ez az 1800 lapnál is terjedelmesebb kiadvány Pázmány főművének, a római katolikus vallás védelmében megírt monumentális szintézisének szövegkiadása. Bajáki Rita közreműködése a könyvbemutatón annak is köszönhető, hogy maga is aktív tagja a sorozatot sajtó alá rendező munkacsoportnak, a most megjelent kötetek közül a Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz (1637) sajtó alá rendezésében vállalt szerepet, a kötet szövegének végső ellenőrzését végezte el, a kiadvány lektora volt.
__________________________________________________________________________________________________________
Magyar szakos hallgatóink a Mathias Corvinus Collegiumban
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke a Mathias Corvinus Collegiumban tett látogatást. A programon részt vevő tanárjelölt hallgatók és kísérőtanáraik megismerkedtek az MCC nonformális tehetséggondozó munkájával és betekintést kaptak a kollégium napi életébe is. Először Fodorné dr. Bene Kata, a Budapesti Regionális Képviselet vezetője, kollégiumigazgató ismertette az MCC felépítését, célkitűzéseit, és a leendő pedagógusok számára is igénybe vehető képzéseket. A hallgatók részletes tájékoztatást kaptak a Vitaakadémia (ide ők is jelentkezhetnek) és a Vezetőképző Akadémia programjáról. A látogatás lezárásaként MCC-s diákok vezették körbe hallgatóinkat a kollégiumi épületben, és válaszoltak a felmerülő kérdésekre. A programra a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatókat Vladár Zsuzsa, Bíró Csilla és Nagy Dóra tanárnők kísérték el.
__________________________________________________________________________________________________________
Magyar szakos hallgatóink az Őszi Irodalmi Gálán
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke meghívást kapott a Magyar Művészeti Akadémiától október 13-án a Pesti Vigadóban rendezett Őszi Irodalmi Gálára. A programon résztvevő tanárjelölt hallgatók és kísérőtanáraik Mezei Katalin szerkesztésében hallhatták a legjobb kortárs verseket jeles színészek előadásában. Az MMA tagjai: Piros Ildikó, Lukács Sándor és Lux Ádám színművészek, valamint Barta Ágnes és Mészáros Martin tolmácsolta a magyar irodalmi műveket. Az irodalmi esten Nagy László műveiből, Tamás Menyhért, Ferdinandy György, Makkai Ádám és Bella István, az MMA néhai tagjai, Dobos László, az MMA posztumusz tiszteleti tagja, valamint Kovács István, Szentmártoni János és Tőzsér Árpád, az MMA rendes tagjai műveiből készült vers- és próza-összeállítások hangzottak el. Az est külön szenzációja volt Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész felemelő zongorajátéka, többek között Bartók Béla, Liszt Ferenc műveinek, illetve saját művének előadása. A programra a a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatókat dr. Bíró Csilla, dr. Gréczi-Zsoldos Enikő és Hadikné dr. Végh Katalin tanárnő kísérte el.
Fotó: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
__________________________________________________________________________________________________________
Konferencia Karácsony Sándor tanításairól
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kara 2025. október 7-én konferenciát rendez „Közösségi nevelés, önálló személyiség – Karácsony Sándor tanításai ma” címmel. Az esemény célja, hogy bemutassa és megvitassa Karácsony Sándor pedagógiai örökségének mai jelentőségét.
A rendezvénynek a Ludovika Szárnyépület ad otthont, ahol plenáris előadások és szekciók keretében neves szakértők és oktatók osztják meg tapasztalataikat és kutatási eredményeiket. A konferencia részletes programja elérhető ITT. A konferenciához kapcsolódó absztraktok pedig megtekinthetők ITT.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken lehet megtenni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/5313/
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
__________________________________________________________________________________________________________
A névadás mint kulturális örökség – Constantinovitsné dr. Vladár Zsuzsanna az M5 Librettó című műsorában
A névadás nem pusztán adminisztratív aktus, hanem a családi élet egyik legintimebb és legszimbolikusabb pillanata. Egy név beilleszt bennünket egy társadalmi közegbe, asszociációkat kelt, és egyúttal a legszemélyesebb tulajdonunkká válik.
Constantinovitsné dr. Vladár Zsuzsanna, az NKE NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék habilitált egyetemi docense az M5 Librettó című műsorának vendége volt.
Elmondta: a szülők által választott utónév nemcsak a gyermek személyiségfejlődését befolyásolja, hanem kulturális, nyelvi és történelmi örökséget is hordoz.
A jövőben a szülők csak olyan utóneveket adhatnak, amelyek a gyermek jövője és fejlődése szempontjából is megfelelőek. Jelenleg közel 5000 anyakönyvezhető utónév közül választhatnak, bár ezek közül sok ritkán használt. A szabályozás értelmében legfeljebb két utónevet kaphat egy gyermek.
A teljes beszélgetés ITT tekinthető meg (12:09 perctől).
__________________________________________________________________________________________________________
A NITK oktatója a Sorbonne konferenciáján
2025. szeptember 10–12. között a Sorbonne adott otthont a Seventh International Workshop on the History of Speech Communication Research című nemzetközi tudományos konferenciának. A tanácskozáson Dr. Libárdi Péter, az NKE NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi adjunktusa tartott előadást Teaching rhetorics in Hungary in 13th–19th centuries címmel.
Az esemény anyagából készült tanulmánykötetben a kar oktatójának írása is helyet kapott, erősítve ezzel a NITK nemzetközi tudományos jelenlétét.
__________________________________________________________________________________________________________
Gréczi-Zsoldos Enikő, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense képviselte egyetemünket a 23. Élőnyelvi Konferencián Kolozsváron. A nemzetközi konferencia témája a nyelvi diszkrimináció, a lingvicizmus, amely különösen érinti a külhoni magyar honfitársaink anyanyelvhasználatát. Előadásában a palóc nyelvjárás megítélését mutatta be történeti áttekintésben.
__________________________________________________________________________________________________________
Tanszékünk munkatársa, Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens 2025. március 19-én előadást tartott a Debreceni Egyetem, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem tanárképzésének megújításáról szóló konferencián. Előadásának címe: A "B" típusú gyakorlás - vezetőtanári mentorháló.
Hír forrása: https://hirek.unideb.hu/node/24102
Fotó: Debreceni Egyetem Sajtóközpont
___________________________________________________________________________________________________________
Pomozi Péter tanszékvezető úrnak a Mandiner.hu-n jelent meg egy hosszabb anyaga a Hunyadi-sorozat nyelvéről: a nézői kommentekből kiindulva arról írt, hogy lehet-e, kell-e korhűségre törekednie egy mai sorozat nyelvének. A videó már 10.000 megtekintés fölött jár.
Videó:
___________________________________________________________________________________________________________
Grammatikavita az iskolában: a nyelvtudomány múltja és jelene
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a Grammatikavita az iskolában című rendezvénynek a Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) szervezésében május 20-án, amely a magyar nyelvtudomány történetének és a grammatikai kérdések oktatásbeli szerepének izgalmas témáját járta körül. A programot Blankó Miklós, az egyetem tanársegédje, dékáni kabinetvezető nyitotta meg, aki Arany János 1891-ben megjelent, Grammatika versben című művéből idézve vezette fel a nyelvészeti viták időtlen aktualitását. A költemény sorai humorosan mutatták be a nyelvészek eltérő szemléletét, amely a mai napig meghatározza a nyelvhelyességről és a grammatikáról szóló diskurzusokat.
A rendezvény bevezető előadását Vladár Zsuzsa habilitált egyetemi docens, a NITK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója tartotta. Előadásában három fő tanulságot emelt ki: a nyelvészet alapfogalmai és terminusai 1500-2000 évre nyúlnak vissza; a felvilágosodás korától tudományos paradigmák formálták a nyelvészeti irányzatokat; napjainkban pedig ezek a paradigmák egymással versengve léteznek. Vladár Zsuzsa előadása a grammatika történetét a görög és a latin gyökerektől a modern nyelvészeti irányzatokig követte nyomon, különös hangsúlyt fektetve a filológia, filozófia és retorika szerepére.
Vladár Zsuzsa részletesen bemutatta, hogyan alakult ki a grammatika fogalma az ókori Görögországban és Rómában, kiemelve Dionysius Thrax és Apollonius Dyscolus munkásságát, akik az alapvető nyelvi egységeket és a szintaxis kérdéseit fektették le. A középkorban a latin nyelv dominanciája és a bibliai szövegek hatása formálta a nyelvtant, míg a reformáció és a felvilágosodás az anyanyelvi oktatás és a nyelvi normalizáció iránti igényt hozta előtérbe. Magyarországon Szilveszter János 1539-es grammatikája és Szenczi Molnár Albert munkái jelentették a magyar nyelvtudomány első lépéseit, amelyek a latin mintára épültek, de már a magyar nyelv sajátosságait is figyelembe vették – foglalta össze a szekértő.
A romantika korában a nyelv az identitás kifejezőjévé vált, amit a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása is erősített. A pozitivizmus és a strukturalizmus korszaka, például Ferdinand de Saussure munkássága révén, a nyelvet mint jelrendszert vizsgálta, míg a 20. században a generatív és kognitív nyelvészet új megközelítéseket hozott. Magyarországon a hagyományos leíró grammatika mellett a generatív és kognitív irányzatok főként az akadémiai szférában jelentek meg, de a közoktatásban még nem terjedtek el széles körben.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Nagy Dóra tanársegéd moderált. A beszélgetés résztvevői – Gréczi-Zsoldos Enikő habilitált egyetemi docens, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója, Pomozi Péter, a NITK tanszékvezető egyetemi docense, Constantinovits Milán, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) szakmai igazgatója és Vigassyné dr. Asztalos Anikó, az MCC programvezető-helyettese – a grammatika oktatásának gyakorlati kérdéseit vitatták meg. A résztvevők a felsőoktatás, a közoktatás, a tankönyvírás és a tanítási módszerek perspektíváiból közelítették meg a témát, hangsúlyozva a nyelvtantanítás kihívásait és lehetőségeit.
A beszélgetés nyitókérdése az volt, hogy milyen grammatikát érdemes tanítani az iskolákban, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a tanárok számára. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nyelvtantanítás dilemmái részben abból fakadnak, hogy a diákok nyelvi érdeklődése és a tananyagok közötti szakadék jelentős. Egy 2012–2013-ban végzett kutatásra hivatkozva a szakértők kiemelték, hogy a diákok 60–80 százaléka az irodalomtantást részesíti előnyben a nyelvtannal szemben, és csupán 18 százalékuk találja élvezetesnek a grammatikai témákat. Ez a helyzet megnehezíti a tanárok helyzetét, akiknek egyszerre kell motiválniuk a tanulókat és alkalmazkodniuk a tantervi elvárásokhoz.
A beszélgetés során felmerült, hogy a hagyományos, leíró nyelvtantanítás mellett szükség lenne a diákok nyelvi tudatosságának fejlesztésére. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a grammatika oktatásakor nem elég a szabályok mechanikus átadása, a diákokat arra kell ösztönözni, hogy megértsék a nyelv működését és saját nyelvhasználatukkal is kapcsolatba hozzák azt. A tanárok felelőssége, hogy a nyelvtant ne elvont szabályrendszerként, hanem a kommunikáció eszközeként mutassák be, amely szorosan kötődik a diákok mindennapi nyelvi tapasztalataihoz.
A digitális kor hatásai is szóba kerültek, különösen a helyesírás oktatásának kontextusában. A résztvevők megvitatták, hogy a közösségi média és az okoseszközök elterjedése jelentősen befolyásolja a diákok nyelvhasználatát. Egy korábbi vizsgálat eredményeire hivatkozva kiemelték, hogy a diákok körében a digitális kommunikáció – például csevegőüzenetek, közösségi média posztok – laza, informális nyelvi normái dominálnak. Ez gyakran ütközik a formális nyelvhasználati elvárásokkal, amelyeket az iskolai szövegek, például esszék vagy hivatalos levelek megírása követel meg. A szakértők szerint a diákok sokszor nem érzékelik a különbséget az informális és a formális nyelvi regiszterek között, ami kihívást jelent a helyesírási készségek fejlesztésében.
Példaként elhangzott, hogy a digitális szövegekben gyakori rövidítések, emotikonok vagy szlengkifejezések más jelentést hordozhatnak a kontextustól függően. A tanároknak ezért nemcsak a helyesírási szabályokat kell átadniuk, hanem meg kell tanítaniuk a diákokat arra is, hogyan értelmezzék és alkalmazzák a nyelvi jeleket különböző helyzetekben. Ez különösen fontos a digitális kommunikáció korában, ahol a nyelvi normák gyorsan változnak, és a diákok gyakran az informális nyelvi mintákat tekintik elsődlegesnek.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a nyelvtantanítás nem lehet elszigetelt a kulturális és szociális kontextustól. A szakértők egyetértettek abban, hogy a diákok nyelvi tudatosságának fejlesztése során figyelembe kell venni a közösségi és társas interakciókat, amelyek formálják a nyelvhasználatot. A cél nem az, hogy a diákokat eltiltsák az informális nyelvi formáktól, hanem hogy megértsék, mikor és hogyan kell alkalmazniuk a formális nyelvi normákat. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy a nyelvtantanítás ne csak szabályok memorizálásáról, hanem a diákok nyelvi identitásának és kommunikációs készségeinek fejlesztéséről is szóljon.
A kerekasztal-beszélgetés a résztvevők egyebek mellett azt is hangsúlyozták, hogy a nyelvtantanítás sikeressége a tanárok kreativitásán és rugalmasságán múlik. A digitális kor kihívásai és a diákok változó nyelvi környezete új megközelítéseket igényelnek, amelyek egyszerre tiszteletben tartják a nyelvi hagyományokat és alkalmazkodnak a modern kommunikációs trendekhez.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes
___________________________________________________________________________________________________________
Kollégáink a Kossuth Rádióban
Blankó Miklós és Vladár Zsuzsa nyilatkoztak a Kossuth Rádió május 28-i Felfedező című műsorában a magyar nyelvű tudományról. https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2025-05-28_14-31-46&enddate=2025-05-28_15-10-00&ch=mr1
___________________________________________________________________________________________________________
Tanszékünk tanársegéde, Nagy Dóra a közelmúltban előadást tartott az ELTE BTK Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékének Vályi András Diákköre által szervezett Magyar mint Idegen Nyelvi Hallgatói Konferencián. Előadásának címe: Adalékok a magyar mint idegen nyelv oktatásának kezdeti szakaszához: A magyarországi németeknek írt grammatikákról.
Hír forrása: https://www.elte.hu/content/magyar-mint-idegen-nyelv.e.18943
Fotó: Kajdi Alexandra