A mesterséges intelligencia (MI) elveszi a szakdolgozók munkáját? És az oktatókét? Módszertani workshop a kommunikáció- és médiatudomány szakon oktatók számára címmel szervezett tudományos eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Digitális Média és Kommunikáció Tanszéke (DMKT) október 9-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukács Társalgójában.
Műhelybeszélgetésünk célja, hogy a különböző hazai intézmények MI-vel kapcsolatos tapasztalatait megosszuk egymással – emelte ki köszöntőjében Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja, a DMKT tanszékvezető egyetemi docense. Szerinte a fő kérdés az, hogy miképpen változtatja meg az oktatók témavezetői munkáját az a jelenség, hogy mind a diákok, mind az oktatók használnak MI-t. Az eszmecseréhez a tanszék rendhagyó kereteket talált ki, ahol 6x10 perces időkeretet adtak a három kérdéskörrel kapcsolatban, az előadók sorrendjét pedig a hatoldalú dobókocka döntötte el.
A műhelybeszélgetésen megszólalt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről (PPKE) Almási Zsolt egyetemi docens, Andok Mónika tanszékvezető egyetemi docens és Osztroluczky Sarolta egyetemi adjunktus; a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) részéről Szabó Levente egyetemi adjunktus; a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) részéről Boldog Dalma adjunktus; a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) részéről Kovács-Bokor Éva egyetemi adjunktus, tudományos és kutatási rektorhelyettes; a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) részéről Pelle Veronika és Rétvári Márton Gergely tanársegédek; míg a NITK-et Kovács Gábor egyetemi docens és Veszelszki Ágnes tanszékvezető egyetemi docens képviselte.
Az első kör a szakdolgozat-írás tapasztalatairól szólt. Andok Mónika szerint a szabályozás megkésett: a hallgatók előbb használták az eszközt, mint hogy kiderült volna az elfogadhatóság határa. Vannak, akik hatékonyan, mások normasértőn élnek vele, ismét mások a szabálysértéstől tartva hozzá sem nyúlnak. Az oktatók között is erős az ellenállás, a témavezetés pedig a szöveg alaposabb ellenőrzése miatt több munka. Szabó Levente szerint feloldhatatlan dilemma, hogy a hallgatóknak segédeszköz nélkül is tudniuk kell gondolkodni, de a technológiától sem lehet eltiltani őket. A BME-n fals riasztás is előfordult, egy hallgató pedig szándékosan mosatta át MI-vel a saját szövegét, mert félt, hogy az nem elég jó. Boldog Dalma szerint angol nyelven a detektorok könnyen megkerülhetők, a hallucinált hivatkozásokat pedig gyakran nehéz észrevenni.
Veszelszki Ágnes az MI négy szerepét különítette el: szellemíró, szerkesztő-korrektor, virtuális témavezető és vitapartner, valamint virtuális opponens. MI-szellemíróval a hallgató semmit sem tanul: nem a dolgozat ugyanis a cél, hanem a kutatási út. A lényeg, hogy a hallgató értse, amit leírt, vállaljon érte felelősséget és meg tudja védeni. Pelle Veronika szerint a legjobb és a legrosszabb dolgozatok is MI-vel készültek, a különbséget a használat módja adja. Kovács-Bokor Éva elmondta, hogy felmérésük szerint a DUE hallgatóinak többsége két-háromnaponta használja az MI-t, főként tanulásra, ötletelésre és matematikai számításokra.
A második kör a szabályozásról szólt. Kovács Gábor elmondta, az NKE-n 2024 júliusában jelent meg a vonatkozó rektori utasítás: az MI-tartalom része lehet az emberi alkotásnak, de az MI szövegét el kell határolni az emberi műtől. A NITK a hallgatói számára MI-nyilatkozatot dolgozott ki, amely azt kérdezi, melyik technológiát, milyen célra, implicit vagy explicit módon használták, ha pedig utóbbi, akkor hol található a szövegben, és mennyire dolgozták át. A nyilatkozat csökkenti a hallgatók bizonytalanságát, támpontot ad a témavezetőnek, a bírálónak és a záróvizsga-bizottságnak. Jelenleg fókuszcsoporton tesztelik, várhatóan már ebben a tanévben a szakdolgozatok melléklete lesz.
Szabó Levente elmondta, hogy a BME-n ajánlás és kísérleti nyilatkozat van kötelezettség nélkül, a védés súlyát (jelenleg 30 százalék) pedig növelnék. A kulcsszó az etikus használat: új szövegrészek generáltatása nem etikus, a saját szöveg javítása igen, az MI-t pedig szerző nélküli forrásként kell feltüntetni. Almási Zsolt rámutatott, hogy a PPKE szabályzata 2024 óta jelöléshez köti a használatot, az ajánlást évente felülvizsgálják, és online kurzus is elérhető a témában. Szerinte tiszteletben kell tartani az MI-t elutasítókat is. Rétvári Márton Gergely a BCE-n az oktatói tiltás lehetőségét és az önbevalló nyilatkozatot emelte ki. Az MI szerinte felemelte a minimumszintet, de a bírálati szempontok jelenleg tisztázatlanok. Kovács-Bokor Éva szerint a DUE sem tiltani, sem figyelmen kívül hagyni nem akarta a jelenséget: MI-nyilatkozati lap van, a tantárgyfelelős dönt, a szóbeli vizsga pedig jó mérője a megértésnek. Boldog Dalma azt hangsúlyozta, hogy a BGE csak jelölést kér, emellett pedig felhívta a figyelmet a promptokba kiadott szenzitív információk és a hallucináció veszélyeire.
A harmadik kör a szakdolgozat ötéves jövőjéről szólt. Osztroluczky Sarolta szerint a hangsúly a demonstrált gondolkodási folyamatra tolódik, így nagyobb szerepet kaphat a szóbeli védés, az MI-napló és a projektmunka. Boldog Dalma ismertette, hogy a BGE-n a tavaly szeptemberben beiratkozóknak már nem lesz szakdolgozatuk, helyette projekttárgyakat teljesítenek. A záróvizsga négyórás, felügyelt, MI nélküli feladatmegoldás, amit szakmai vita zár. Kovács-Bokor Éva szerint a műszaki területen a szakdolgozat nehezen szorítható háttérbe, ott a védés kap nagyobb súlyt, a témavezető pedig mentorrá válik. Szabó Levente attól tart, hogy az MI újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, így nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra. Rétvári Márton Gergely úgy látja, a hallgatók nem érzik a szakdolgozat értelmét, az MI pedig elveszi tőlük a „súrlódást”. Szemléletváltás kell: a tudás érték, hibázni emberi, a „súrlódás” pedig jó.
Veszelszki Ágnes a Columbia Egyetem példáját említette, ahol a bölcsészkurzusokon betiltották a digitális eszközöket, és visszatértek a nyomtatott szöveghez. Az MI-vel megjelent az izoláció és a kognitív feladás: a diákok az első „súrlódásnál” az MI-hez nyúlnak. Erősödhet a mentorálás és a szóbeli vizsga szerepe, a cél a tudás bővítése, nem az automatizálása. Kovács Gábor a bizalmi elvet hangsúlyozta: érdemes megbízni a hallgatókban. A szakdolgozat olyan kompetenciákat fejleszt, amelyekre a munkahelyen is szükség lesz, ott már mentorok nélkül, de akár MI-támogatással.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: MI