A néphagyományok nevelésben betöltött szerepének tudatosítását és az őszi időszak hagyományos tevékenységeinek megélését állította középpontba az a Mihály-napi vásár és kézműves alkotóműhely, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának (NITK) Tanító- és Óvóképző Tanszéke szervezett hallgatói számára október 1-jén, az egyetem Oktatási Központjában.
A rendezvény megnyitóján Pásztor Enikő Judit egyetemi docens, a Tanító- és Óvóképző Tanszék vezetője köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Fodorné Magyar Ágnessel, a tanszék közszolgálati egyetemi docensével együtt ismertették a kezdeményezés létrejöttének körülményeit, kiemelve, hogy a program elsődleges pedagógiai célja az volt, hogy a résztvevők ne csupán elméleti ismereteket szerezzenek a néphagyományokról, hanem valós tevékenységek során, élményalapú tanulás keretében tapasztalják meg az őszi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat. A nyitóbeszédet követően Szabó Zsófia, a kari HÖK tagja is köszöntötte a hallgatókat.
Fodorné Magyar Ágnes elmondta, hogy a Mihály-napi vásár a tanszéki program részeként, a másodéves tanítószakos hallgatók Értékközpontú szabadidőszervezés című tantárgyához kapcsolódva valósult meg. A hallgatók kerettörténetes játékon osztották fel a feladatokat, és bevonták az elsőéves óvodapedagógus hallgatókat is. Az egyes feladatokhoz a tanszéki oktatók közül szaktanácsadó mentort is választhattak. A Fodorné Magyar Ágnes hangsúlyozta, hogy az esemény célja a saját élményen alapuló tanulást szolgálja. A tanórákon sokat lehet beszélni a néphagyományok szerepéről, a valódi elköteleződés azonban a személyesen megélt tapasztalatokból épül – fogalmazott.
A szakmai program felvezető előadását Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Iskola igazgatója tartotta. Prezentációjában a hagyomány megtartó erejéről beszélt, és bemutatta az iskola mindennapjait, ahol a pedagógusok a gyermekekkel és a szülőkkel közösen foglalkoznak a néphagyományok gyakorlati megélésével. Az igazgató kiemelte, hogy a zene, az éneklés és a tánc nem csupán a kultúra megőrzését szolgálja, hanem a 21. század kihívásaira is felkészíti a fiatalokat. A rendszeresen zenélő és táncoló gyermekek ugyanis matematikában és szövegértésben akár 20 százalékkal jobb teljesítményt nyújtanak – hangsúlyozta.
Horváth Szilárd részletesen ismertette az iskola évköri rítusait is. Bemutatta a Mihály-napi szüreti vásárt, ahol egyebek mellett saját készítésű portékák, gubacstinta és moldvai tánc is helyet kap. Szólt az András-napról, amely a zenetanulás és a hegedűletétel kezdetét jelöli. Kitért az adventi gyertyagyújtásra és a reggeli éneklésekre, valamint a karácsony előtti kántálásra, kotyolásra, bölcsőcskére, betlehemezésre és regölésre. Megemlítette a farsangi alakoskodást a ciberejda és a konckirály vetélkedőjével, továbbá a Gergely-járást, amelynek során az elsősök drámajátékkal hívják meg az óvodásokat az iskolába.
Az előadást követően a Mihály-naphoz kapcsolódó esemény helyszínén többféle gyakorlati programban vehettek részt a jelenlévők, akik a közösen énekeltek és tanultak népdalokat, majd egy közönséget is bevonó meseszövő népmesejátékban próbálhatták ki magukat. A kezdeményezésen továbbá helyet kaptak népi játékok, néptáncbemutató, valamint kézműves alkotótevékenységek is. A hagyományos vásári étkek közül a hallgatók megkóstolhatták a füzéres vásári perecet és a mézeskalácsot, valamint a különféle gyümölcsöket.
Fotó: Veress Balázs
Szöveg: Sallai Zsófia