A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének (DMK) szervezésében megrendezett Tudcom 4.0 – Tudományos ismeretterjesztés: szórakoztatva oktatás című konferencia a tudománykommunikáció jelenlegi kihívásait, lehetőségeit és felelősségét állította középpontba.
Az esemény megnyitóján Veszelszki Ágnes, az NKE NITK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás ma már nem terjed magától: a hiteles információnak ugyanabban a médiatérben kell versenyeznie a figyelemért, ahol a félrevezető állítások, összeesküvés-elméletek, mémek, rövid videók és szórakoztató tartalmak is jelen vannak. A százéves David Attenborough példája bizonyítja, hogy lehetséges a természettudományos ismereteken túl kíváncsivá tenni közösségeket, és megtanítani a világra való rácsodálkozást. A jó tudománykommunikáció tehát kapcsolatot teremt a tudás és a közönség között. A tudománykommunikáció ma már a tudomány társadalmi hatásának alapfeltétele. Egy kutatás sokszor nem akkor kezd igazán hatni, amikor megjelenik egy folyóiratban, hanem amikor valaki képes róla hitelesen és érdekesen beszélni. A tudományos ismeretterjesztés bizalomépítés és kapcsolatépítés.
Az első plenáris előadást Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetője tartotta a jövőálló tudománykommunikációról. Előadását Csíkszentmihályi Mihály Flow – Az áramlat című könyvének ismertté válásával kezdte: egy sportedző nyilatkozata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy tudományos gondolat széles társadalmi figyelmet kapjon, tehát a tudományos eredmények ismertsége sokszor a társadalmi és médiakörnyezettől is függ.
Az előadásokról bővebben az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portájlán, a ludovika.hu cikkében olvashat.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes