A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Az algoritmusok polgárai: a digitális- és felelős állampolgári nevelés új paradigmái című egész napos szakmai rendezvény számos szekcióban megtartott előadással vizsgálta a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia és az algoritmusok által szervezett nyilvánosság gondolkodásalakító jellegét. A felelős állampolgárság, az oktatás és a demokratikus részvétel kérdései ma rendkívül akatuálisak.
A Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) által szervezett rendezvényt Méhes Tamás, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese nyitotta meg. Kiemelte, hogy a társadalmi nyilvánosság szerkezete az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A korábbi, személyes találkozásokra, közös terekre és közvetlen diskurzusokra épülő nyilvánosság helyét egyre inkább a digitális platformok, személyre szabott információs terek és algoritmusok által rendezett tartalmak veszik át.
Ez a változás technológiai, társadalmi, pedagógiai és kulturális kihívás is. Az egyetemeknek különösen érzékenyen kell reagálniuk ezekre a folyamatokra, hiszen egyszerre kell megőrizniük a tudományos gondolkodás hagyományait és választ adniuk a hallgatók megváltozott szokásaira. Mindez azért is fontos, mivel a felelős állampolgárság ma már nem szűkíthető le a klasszikus politikai részvételre. A kritikai gondolkodás, az információk hitelességének megítélése, a digitális térben való eligazodás és az etikus kommunikáció a demokratikus működés alapfeltételeivé váltak.
Az első plenáris előadást Ványi Éva, az NITK oktatási dékánhelyettese tartotta A felelős állampolgárság kihívásai a digitalizáció korában címmel. Elmondása szerint a digitalizáció mára megkerülhetetlenül befolyásolja a mindennapi életet, a tanulást, a munkavégzést és az állampolgári részvételt. Bár a fiatalabb generációk természetesebben mozognak a digitális térben, ez önmagában nem jelenti azt, hogy valóban rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, amelyekre a munkaerőpiacon, a közéletben vagy a felelős médiahasználatban szükségük van.
Az Európai Unió digitális kompetenciakerete és oktatási stratégiái kapcsán szóba került, hogy az EU a digitális kompetenciát alapvető állampolgári készségként kezeli. A digitális állampolgár olyan személy, aki képes aktívan, pozitívan és felelősségteljesen részt venni az online és offline közösségek életében. Ez azonban egész életen át tartó készségfejlesztést igényel.
A kihívások közé tartozik, hogy a mesterséges intelligencia képes sztereotípiákat újratermelni. További probléma, hogy a digitális térben történelmi emlékezetek és politikai narratívák is átkereteződhetnek, például diktatórikus korszakok nosztalgikus vagy torzított bemutatásával. Mindez különösen fontossá teszi, hogy az oktatás történeti tudást, médiaértést, kritikai gondolkodást és értékalapú állampolgári szemléletet is közvetítsen.
A második előadást Balatoni Mónika, az NKE mesteroktatója tartotta Az algoritmikus nyilvánosság hatásai és kihívásai a felelős állampolgári nevelésben címmel. Állítása szerint a 21. század egyik legfontosabb, sokszor láthatatlan változása a nyilvánosság szerkezetének átalakulása. A klasszikus nyilvánosság helyett, amely közös térre, racionális vitára és intézményi közvetítésre épült, ma egyre inkább fragmentált, személyre szabott, platformok által szervezett és algoritmusok által irányított nyilvánosságban élünk.
Balatoni Mónika szerint a digitális térben a felhasználók párhuzamos információs buborékokban tájékozódnak. A tartalmak láthatóságát algoritmusok szabályozzák, amelyek érzelmi reakciókat, figyelmet és aktivitást optimalizálnak. Ez a folyamat hatással van a politikai szocializációra, a közéleti részvételre, a történelmi emlékezetre és az állampolgári döntésekre is. A kérdés ezért nem csupán az, hogy van-e elegendő információ, hanem hogy az információk milyen logika szerint rendeződnek, milyen narratívákat közvetítenek, és hogyan befolyásolják az ítéletalkotást.
A kutató friss, egyetemisták körében végzett felmérése mutatja, hogy a fiatalok a felelős állampolgárságot elsősorban a kritikai gondolkodással, a felelősségvállalással, az aktív részvétellel és a digitális tudatossággal kapcsolják össze. Ugyanakkor sokan túlbecsülik saját képességeiket például az álhírek vagy manipulált tartalmak felismerésében.
A továbbiakban különféle szekciók világították meg a kérdés komplexitását. A digitális jogok és felelőségek kapcsán Halász István, az NKE egyetemi tanára beszélt az alkotmányos értékek iránt elkötelezett állampolgárok neveléséről, kollégája Bányász Péter pedig az algoritmusokról és a kiberbiztonságról. Taxner Tünde, a NITK Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója ezt egészítette ki a mesterséges intelligencia és munkaerőpiaci elvárások kapcsolatának megvilágításával.
A Digitális részvételi formák és a demokrácia szekcióban Réti Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója a buborékok társadalmi, ifjúsági hatásairól beszélt, míg Hornyák Rita, a Proteus Alapítvány munkatársa a digitális nyilvánosságban való részvételről tartott előadást.
A digitális írástudás: mesterséges intelligencia és oktatás szekcióban az NKE oktatói mutatták be a problémákat. Kis Norbert a mesterséges intelligencia felsőoktatási használatának veszélyeiről, Bányász-Váci Kincsőaz az MI mintázatok és a hallgatói attitűdök összefüggéseiről, míg Balatoni Katalin a köznevelési rendszer kihívásairól beszélt.
Az utolsó szekció a gyerekek digitális környezetben való életéről szólt. Gaskóné Nagy Erika a harmonikus nevelés összefüggéseit elemezte, előadásában pedig a fejlődést befolyásoló kockázati tényezőket és védőfaktorokat állította középpontba. Szakos Enikő kognitív funkcióvesztés megelőzésének lehetőségeit mutatta be, a Net-Coach Egyesülettől pedig Nagy-Marosváry Katalin a digitális biztonságot elemezte.
Az esemény összességében arra mutatott rá, hogy a felelős állampolgárság fogalma a digitális korszakban új tartalommal telik meg. A jövő állampolgárának a tájékozottságon túl algoritmikusan tudatosnak, kritikusan gondolkodónak, etikusan kommunikálónak és közösségi felelősséget vállalónak is lennie kell.
Szöveg: Jancsó Orsolya
Fotó: Szilágyi Dénes