NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Nemeskürty István Tanárképző Kar

Fókuszban a pedagógusi hivatás

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat keretében Fókuszban a pedagógusi hivatás - a pedagógusi-életpálya és -képzés megújítása címmel szerveztek konferenciát március 9-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében.

Megnyitó beszédében Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke hangsúlyozta, hogy az egyetem fontos szerepet vállal a jövő pedagógusainak képzésében. Kiemelte, hogy a Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) 2024-es megalapítása mérföldkőnek számít. „Az egyetem célja, hogy tudományos és közösségi térként szolgáljon, ahol a pedagógusok felkészítése a nemzet szolgálatát is jelenti” – fogalmazott Szabó Anett.  Részletezte, hogy az NKE a pedagógusok továbbképzésében is jelentős szerepet vállal. „Már közel 26 ezer pedagógus vett részt vagy jelentkezett a továbbképzési kurzusokra. Az elégedettségmérési kérdőívet kitöltők 94 százaléka ajánlaná az NKE pedagógus-továbbképzési programjait más pedagógusoknak, továbbá beigazolódott a továbbképzések jelenléti, személyes megvalósításának fontossága is, hiszen a személyes jelenléti képzési elemet tartalmazó továbbképzések esetében ezen arány 98%” – tette hozzá az egyetem sajtófőnöke.

A konferencián Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) köznevelési államtitkára beszédében három fő területet emelt ki: a pedagógusképzés szerkezetének átalakítását, az intézményrendszer fejlesztését és a továbbképzési rendszer megújítását. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után több képzési modell működött, majd a bolognai rendszer osztott képzést vezetett be, ám később visszatértünk az osztatlan képzéshez. Kifejtette: 2002 és 2010 között éves átlagban 4931, míg 2011 és 2025 között átlagosan 9137 hallgatót vettek fel pedagógusképzésre. Abszolút rekord a tavalyi év, amikor 16 909 hallgató kezdhette meg pedagógusképzésen a felsőfokú tanulmányait. „Számunkra fontos, hogy minden opcióra, élethelyzetre biztosítsunk képzési lehetőséget. Amikor valaki pedagógussá szeretne válni, legyen neki egy jó ajánlatunk 18 évesen, vagy akár 45 évesen is”– emelte ki az államtitkár a pedagógusképzés szerkezetének átalakulásról szólva. Úgy látja, helyesen jártak el, amikor is félretették azt a hitvitát, hogy a bolognai rendszerben vagy az osztatlan rendszerben lehet-e jobb tanárt képezni, mert szerinte ez mindkettőben lehetséges. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy néhány évtizeddel ezelőtt csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) volt gyógypedagógus képzés, majd a 2010-es években négy felsőoktatási intézményben, ma pedig már több mint tíz helyen folyik ilyen képzés. Maruzsa Zoltán beszédében felelevenítette a kormány 2024-es döntését egy új állami pedagógusképzési intézmény létrehozásáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ez lett a Nemeskürty István Tanárképző Kar.

Az államtitkár előadása után kerekasztal-beszélgetésre került sor a pedagógusképzés megújulásáról, Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos, Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora és Veszelszki Ágnes egyetemi docens, a NITK dékánja részvételével, Szakos Enikő, a NITK Stratégiai Osztály osztályvezetőjének moderálásával. Pajtókné Tari Ilona rávilágított a pedagógusképzés társadalmi, technológiai és módszertani kihívásaira. Szerinte a pedagógus feladata, hogy irányt mutasson a diákoknak. A rektor továbbá hangsúlyozta a kreativitás, differenciálás és inklúzió fontosságát, valamint a keresztény értékek szerepét. Balatoni Katalin szerint a pedagógus legfontosabb eszköze a belső indíttatás és a folyamatos megújulás. „Adjunk teret az innovációknak és a megszokásból való kilépésnek, higgyük el, hogy nyomot tudunk hagyni a világban” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos. Veszelszki Ágnes kiemelte a szaktárgyi tudást, a didaktikai felkészültséget és az empátiát, valamint azt, hogy a pedagógusi hivatás folyamatos kommunikáció. Hangsúlyozta: az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar megalapítása jelzi, hogy az állam számára fontos a pedagógusi pálya, ahol a hallgatók más közszolgálati hivatásrendek képviselőivel együtt tanulnak, erősítve a szakmai identitást. A résztvevők szerint meg kell tanítani a diákokat tanulni, készségeket szerezni és a problémákra gyorsan reagálni. Az NITK dékánja szerint, ha valakiben megvan az értékátadás vágya, az alkotó tanítás, és fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat, abból minden bizonnyal jó pedagógus válik.

A konferencia zárásaként Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára tartott előadást. „Az elmúlt években nagyon rástartoltunk a pedagógusképzések megújítására, ugyanis a cél az volt, hogy a képzés rugalmasabb és vonzóbb legyen azok számára, akik a tanári pályát választják” – emelte ki az államtitkár. Mint mondta, a reformok egyik fontos része a gyakorlati képzés erősítése volt, amely a Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetéséhez is kapcsolódott. Varga-Bajusz Veronika rámutatott, hogy az MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai tudományterületek) tanárképzések területén az elmúlt években is erősödést lehet látni: míg 2022-ben 754-en, addig tavaly 2124-en nyertek felvételt. Elmondta, hogy több egyetem együttműködésével új, kísérleti képzési modell indult, egyebek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Debreceni Egyetem részvételével. Mint mondta, fontos cél volt az elmélet és a módszertan összekapcsolása. Hozzátette, hogy a pedagógushallgatókat több program is támogatja, például a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program, amely havi támogatást biztosít a hallgatóknak, valamint bekapcsolódhatnak a Tanítsunk Magyarországért Program mentorálási tevékenységébe is. Emellett létrehozták a Köbüki tehetséggondozó tanári ösztöndíjprogramot, amely kiemelkedő pedagógusokat ismer el, hozzátéve, hogy a program keretében idén 3301 tanárt ismertek el ösztöndíjjal, ebből 330 határon túli pedagógust. „2027-től szeretnénk általánossá tenni ezt az új típusú tanárképzést” – emelte ki a jövőről szólva az államtitkár.

 

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Szilágyi Dénes

 


Címkék: Ludovika 15