„Jókai nélkül nincs magyar irodalom” – fogalmazott Pomozi Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője megnyitóbeszédében a NITK szervezésében a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából megrendezett Jókai 200 vetélkedőn.
Az egyetem John Lukacs Társalgójában február 18-án megvalósult eseményre egyetemünk bármely karáról jelentkezhettek a hallgatók, akik négyfős csapatokban mérhették össze tudásukat a négy fordulóból álló versenyen.
A vetélkedő tematikus fókuszában Jókai Mór Bálványosvár című regénye állt, amelynek előzetes ismerete a részvétel alapfeltétele volt. Az esemény során a csapatok változatos szellemi próbákon mérették meg magukat: a feladatok között szövegelemzések, idézetfelismerési gyakorlatok és kvízek is szerepeltek. A klasszikus filológiai megközelítést rendhagyó, kreatív elemek egészítették ki, amelyek az írói életmű szellemiségét megidézve, interaktív irodalmi program részeként dolgozták fel a regény világát.
A rendezvényt Pomozi Péter nyitotta meg. A NITK tanszékvezetője úgy vélte, „Jókai nélkül nincs magyar irodalom”, majd rámutatott: a magyar nyelv és kultúra éltető ereje nélkül nemzetünk jövője csupán egy színtelen, jellegtelen és gyökértelen létezéssé silányulna.
Kovács Gábor, a NITK dékánhelyettese menyitóbeszédében az anemoia görög fogalmat állította középpontba. Ez egy olyan sajátos nosztalgia, amely során olyan korok vagy helyek után vágyódunk, amelyeket sosem éltünk át és sosem voltunk ott. A dékánhelyettes elárulta, hogy ő maga is átélt ilyen korszakokat: 16 évesen az antik Róma és Görögország vonzotta, később a középkori kolostorok világa Szent Tamás írásaival, majd a reneszánsz, sőt az ’50-es évek New York-i jazz-korszaka is. Hangsúlyozta, hogy Jókai regényei „csúcstechnológiás időgépek”, amelyek a történelemkönyvek fekete-fehér világával szemben „VR-sisakos”, színes és szubjektív élményt nyújtanak. Jókai által bejárhatjuk a török hódoltság korát, Erdélyt vagy a reformkort, és szereplői – a végvári vitézektől a tudósokig – mind személyes ismerőseinkké válnak – tette hozzá.
Gréczy Zsoldos Enikő nyelvész, a NITK egyetemi docense úgy vélte, Jókai fordulatos történetei ma is versenyre kelhetnek az olyan népszerű sorozatokkal, mint a Trónok harca, a Squid Game vagy a Stranger Things.
A vetélkedő kezdetén elhangzott előadások – amelyek szorosan kapcsolódtak a versenyfeladatokhoz – mélyebb összefüggéseket tártak fel. Kiss Gabriella, a NITK egyetemi docense a leírás narratív szerepéről beszélt. Az arany ember példáján bemutatta, hogyan teremt Jókai mitikus teret az antik (Neptunusz, Szkylla és Kharübdisz) és bibliai toposzok (Noé, Édenkert) segítségével. Külön kiemelte Tímár Mihály nevének szimbolikáját: a „tímár” mesterség a holt anyaggal való munkát, míg a „Mihály” név a sátánt legyőző arkangyalt és az isteni rendet jelképezi.
Bajáki Rita, a NITK tudományos főmunkatársa Ipolyi Arnold Magyar mitológia című művére fókuszált. Részletesen ismertette a Lidérc (vagy iglic) alakját, amely a néphit szerint kakastojásból kikelő, beszélő csirke formájában jelenhet meg, és bár kellemetlen kísértet is lehet, pénzt is hozhat a házhoz.
Bíró Csilla közszolgálati egyetemi docens a Bálványosvár keletkezési körülményeit ismertette. Elmondta, hogy a regényt Jókai saját lapjában, a Nemzetben közölte folytatásokban. A „tárcaregény” műfaja miatt az írónak gyakran reggelre és estére is produkálnia kellett új részeket, ami miatt Gyulai Pál kritikával illette, mondván, „pénzzé teszi az írói ihletet”. Egy anekdota szerint Jókait egyszer annyira sürgette a határidő, hogy egy kézsérülés után bal kézzel írta tovább a Kárpáti Zoltánt. A források kapcsán kiderült, hogy Jókai használta ugyan Orbán Balázs leírásait, de a fantáziája is szárnyalt: a regényben szereplő kókuszdió kupa például a honfoglalás korában történetileg még nem létezhetett.
A dobogó legfelső fokára a Bábák csapata (NITK) állhatott fel, a második helyezést a Bálványosok (RTK) formáció érdemelte ki, harmadik helyen végzett a Kőkutyák csapata (NITK), negyedik lett az Időgép elnevezésű vegyes csapat.
A szakmai zsűri elnöki tisztét Kiss Gabriella töltötte be, a bizottság tagjaként vett részt a munkában Hadikné Dr. Végh Katalin, az NKE NITK munkatársa, Apáczai-díjas magyartanár, valamint szintén a zsűri tagja volt Rizmajerné Surányi Bernadett, az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola tanítójaként és magyartanáraként segítette az értékelést.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Mészáros Márk Benjámin