A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Anglisztika és Germanisztika Tanszéke német nyelvű workshopot rendezett A német nyelv a többnyelvű Európa kontextusában – workshop a német nyelv nemzetközi és magyarországi helyzetéről címmel a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében november 13-án. A Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgóban megtartott szakmai nap a német nyelv tanításának magyarországi helyzetét, a lehetséges beavatkozási pontok feltérképezését, a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztását tűzte ki célul. A szervezők egy aktív munkacsoport és konkrét munkaterv létrehozását tervezték, amely a szakmai igényeket a társadalom, az oktatáspolitika és a közélet felé közvetítheti.
Szentpétery-Czeglédy Anita, a NITK Anglisztika és Germanisztika Tanszékének vezetője, a rendezvény moderátora köszöntötte a résztvevőket és hangsúlyozta a rendezvény témájának aktualitását, majd átadta a szót a rendezvény plenáris előadójának.
Marina Adams nyelvész, a Kasseli Egyetem docense és vezető DaF/DaZ-szakértője (Deutsch als Fremd- und Zweitsprache) a Német mint második nyelv Németországban – a jelen kihívásai és lehetőségei című nyitóelőadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a németországi németoktatás ma már nem pusztán külföldi diákok nyelvtanfolyama, hanem egy sokmilliós migrációs hátterű társadalom mindennapi integrációs eszköze. A germanista előadásában konkrét számokkal támasztotta alá véleményét. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben az öt év alatti gyerekek 42,6 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik Németországban, míg a 2021-es mikrocenzus alapján 801 ezer kiskorú egyáltalán nem beszél németül – ez az összes gyermek 5,8 százaléka. Emellett 3,04 millió fiatal a német mellett egy idegen nyelvet is használ, ami 21,9 százalékos arányt jelent. Idén 220 299 ukrán menekült gyermek és fiatal vett részt a német közoktatásban. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben a német iskolákban minden negyedik gyermek otthon nem németül beszél, az egyetemi előkészítő kurzusokon a hallgatók 68 százaléka DaZ-státuszú (német mint második nyelv), 2030-ra pedig a német munkaerőpiac hétmillió szakembert fog hiányolni, amit elsősorban két- vagy többnyelvű migránsokkal lehet pótolni.
A szakember kiemelte, hogy a mindennapi, oktatási és szakmai kommunikáció eltérő nyelvi követelményeket támaszt, a szaknyelv és a kulturális kompetenciák fejlesztése messze túlmutat az általános német tanításán, a kurzusok célja pedig a B2 vagy C1 szintű tanúsítványok elérése, valamint a munkaerőpiaci beilleszkedés támogatása.
A jövőbeli kilátásokról szólva a professzor hangsúlyozta, hogy a német nyelvi oktatás előtt álló kihívások megoldása érdekében a célcsoportok sokszínűsítése, a szakmák közötti összefogás és a gyakorlatorientált tananyagok erősítése szükséges, különösen a szakmai nyelv területén. Emellett kontrasztív, interkulturális és konstruktivista kutatásokra van szükség, amelyek különböző oktatási környezetekben vizsgálják a nyelvi fejlődést, valamint a digitális nyelvi oktatási folyamatok (például mesterséges intelligencia alapú eszközök) bevezetésére. Marina Adams kitért a 2023-as szakember-bevándorlási törvényre, amely B1–B2 szintű nyelvtudást ír elő a hiányszakmákban, és dicsérte a „Make it in Germany” programot a külföldi szakemberek nyelvi felkészítéséért. „A munkahelyi nyelvi kurzusok országos kiterjesztése és az oktatók képzése nélkül – fogalmazott – a szakemberhiány és az integrációs kihívások nem oldhatók meg.”
Marina Adams kutatásai szerint a siker kulcsa a korai és átfogó DaZ-programokban rejlik – példaként a kasseli „Sprach-Kita” modellt hozta fel, ahol óvodás kortól napi két óra játékos német fejlesztés történik, ennek köszönhetően a gyermekek 92 százaléka hatéves korára anyanyelvi szintű szövegértést ér el. Az egyetemi szinten a „Szaknyelv + Írási tanácsadás” (Fachsprache + Schreibberatung) kötelező kurzusait emelte ki: minden nemzetközi hallgatónak félévente 120 óra szaknyelvi és írásdidaktikai támogatás jár, ami 42 százalékkal csökkenti a lemorzsolódást és 29 százalékkal növeli a doktori védések számát. Marina Adams habilitációjának központi fogalma, a szakmai gondolkodási stílus (Fachdenkstil) itt kap kulcsszerepet: kutatásai szerint a szaknyelvi oktatás nem csupán szavak tanítása, hanem a szakma-specifikus gondolkodásmód nyelvi kifejezésének fejlesztése.
A plenáris előadást követő első panelben Rada Roberta és Soproni Zsuzsa, a NITK oktatói a többnyelvűség kutatásának gyakorlati oldalát mutatták be egy pilotvizsgálat eredményein keresztül, amely a német és angol nyelvtanárképzésben részt vevő hallgatók nyelvi tudatosságát és saját többnyelvűségük megítélését vizsgálta. A kutatás célja a hallgatók tudásának és ismereteinek felmérése a többnyelvűségről, valamint saját idegennyelv-tanulási tapasztalataik és a többnyelvűség tanárképzésben betöltött szerepének értékelése volt.
Az eredmények szerint a hallgatók jól ismerik a többnyelvűség fogalmát, és tudatosan értékelik saját nyelvi repertoárjukat, azonban negatív előítéletekkel viseltetnek saját többnyelvűségük hatása iránt az idegennyelv-tanulásban. Különösen az előre- és visszaható interferencia (azaz egy nyelv ismeretének pozitív vagy negatív hatása egy másik nyelvre) okozott aggodalmat: sokan attól tartanak, hogy anyanyelvük vagy más idegen nyelvek „zavarják” a német vagy angol tanulását. Pozitívumként említették ugyanakkor a nyelvi pluralizmust, vagyis azt, hogy egyéni nyelvi életrajzaik – például többnyelvű családi háttér, külföldi tartózkodás vagy önálló nyelvtanulás – gazdagítják a személyiségüket és érzékenyebbé teszik őket a diákok nyelvi sokszínűségére.
Rada Roberta és Soproni Zsuzsa hangsúlyozták: a többnyelvűség nem hátrány, hanem pedagógiai erőforrás, amely empátiát, rugalmasságot és differenciált tanítási készségeket fejleszt. A pilotvizsgálat rávilágított arra, hogy a tanárképzésnek tudatosan kell kezelnie a hallgatók nyelvi sokféleségét, beépítve azt a módszertani képzésbe, például nyelvi életrajzok elemzésével, nyelvi tudatosság-fejlesztő gyakorlatokkal és többnyelvű tanítási szimulációkkal. Az előadók zárásként leszögezték: a jövő német- és angoltanárai csak akkor lesznek képesek hatékonyan támogatni a sokszínű osztályokat, ha saját többnyelvűségüket erősséggé kovácsolják.
Lantos Viktória, a Szegedi Tudományegyetem doktorandája a német mint angol utáni első idegen nyelv (DaFnE) sajátosságait és a nyelvi transzfer szerepét elemezte. Kutatása két fő kérdést járt körül: vajon léteznek-e olyan helyzetek az írásbeli szövegalkotásban, ahol az angol (L2) átveszi a magyar (L1) szerepét transzferforrásként, illetve milyen nyelvi szinteken és hol várhatók transzferjelenségek a némettanulásban az angol hatására. Lantos Viktória leszögezte: a magyar anyanyelvűek némettanulása nem elszigetelt folyamat, hanem az angol mint domináns első idegen nyelvet erősen befolyásolja – pozitív és negatív transzfer formájában egyaránt. A doktoranda szerint a transzfer nem kizárólag negatív jelenség: a tudatos pozitív transzfer kihasználása – például az angol és a német nyelv közötti strukturális hasonlóságok – jelentősen gyorsíthatja a némettanulást.
Pantó Dóra Mi motivál a német nyelv tanulására? című előadásával zárta a délelőtti programot. Goethe Faustjából ismert sorait – „hogy felismerjem, mi tartja össze a világot legbelül” – a motiváció szemszögébe helyezve átfogalmazta: a motiváció az, ami bennünket legbelül mozgat. A motivációkutatás minden élet- és oktatási területen kulcsfontosságú, különösen a nyelvi képzésben, a német nyelv oktatásában. A német nyelv világszerte visszaszorul, az iskolai nyelvkínálatban gyakran nem kap méltó helyet az angol mellett. Miért éppen német? Hogyan lehet lelkesíteni a tanulókat, szülőket és iskolákat a német nyelvért? Hogyan válhat a német nem csupán kínált tantárgy, hanem valódi értékként megélt személyes és közösségi esély? – tette fel a kérdést az előadó.
Pantó Dóra érintette a motivációkutatás alapfogalmait: a belső motiváció örömből, kíváncsiságból, kihívásból fakad; a külső motiváció haszonra, előnyökre, hátrányok elkerülésére épül. A két tényező kölcsönhatásban áll: a hasznosság felismerése erősíti a belső motivációt is. A motiváció érzelmi és racionális folyamat, kultúrafüggő, és a német oktatásban gyakran hangsúlyozzák a belső motivációt: cselekvésközpontú tanulás, tanulói önállóság, célok átláthatósága, visszajelzési kultúra. A hibajavítás, a hibák csoportosítása, a visszajelzési lehetőségek a némettanár oktatási eszköztárának központi elemei. A tanulók motivációját a társadalmi hozzáállás, a szülői vélemények, az egyéni tapasztalatok, az érdeklődés, valamint a tanár, a csoportdinamika és az óravezetés alakítják. A szülők szerepét Pantó Dóra itt különösen hangsúlyozta.
Az oktató külön figyelmet szentelt a külső motivációs tényezőknek, amelyek a német nyelv választását ösztönzik. Ezek a szerkezeti keretek, az iskolai környezet, a német mint idegen nyelv kínálatának biztosítása. Ezek nélkül szerinte ugyanis nem lehetséges a motiváció kialakulása és fenntartása. Pantó Dóra zárásként két idézetet említett: az egyik hangsúlyozza, hogy a német nyelv és kultúra, valamint Németország társadalmi értékei (pontosság, megbízhatóság, minőségtudat) nemcsak a „Made in Germany” gazdasági sikereinek, hanem a tudományos és kulturális párbeszédnek is alapját képezik. A másik gondolat szerint ápolni kell az érdeklődést mind a németajkú kultúra, mind Közép-Európa legfontosabb nyelve iránt, és a magyarországi németoktatást is aktuális, értelmes, vonzó tartalmakkal kell gazdagítani.
A workshop délutáni szekciójában a meghívott szakértők problémakatalógust állítottak össze, majd négy munkacsoportban megoldási javaslatokat dolgoztak ki a táméval kapcsolatban.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes