A Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) tudományos konferenciát rendezett Xántus János születésének 200. évfordulója alkalmából. Az 1848–49-es szabadságharc résztvevőjeként induló, majd emigrációba kényszerült világutazó földrajztudós, polihisztor, természettudományi és néprajzi gyűjtő életművének felidézésére október 10-én került sor az egyetem Zrínyi Termében.
Kovács Gábor egyetemi docens, a NITK tudományos dékánhelyettese köszöntőjében Albert Bandura pszichológusi munkásságát idézve felelevenítette a modellálás jelenségét, amelynek keretében megfigyeléssel és utánzással tanul nemcsak a gyermek, de a felnőttek is. E szempontból nagy jelentősége van annak, amikor egy emberi életút minden vonatkozásában példaértékű lehet számunkra, tette hozzá. „Nekünk, magyaroknak minden területen megvannak a nagyjaink, akikre a világ is példaként tekint. Neumann, Semmelweis, Szent-Györgyi, Munkácsy, Bartók” – emlékeztetett a dékánhelyettes. E sorba illeszkedik Xántus János, aki az etnográfia, a zoológia, és a földrajztudomány területén egyaránt maradandót alkotott. Nemerkényi Zsombor közszolgálati docens, a NITK Földrajz és Természettudomány Tanszék vezetője ugyancsak szólt a megjelentekhez. Utalt arra, hogy az NKE-hez a hazai földrajzképzés sok szállal kötődik, annak sokat köszönhet. Most mindez új lendületet kap a tanárképző földrajztanár szak megalapításával, tette hozzá.
Gyarmati János néprajzkutató, régész, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa előadásában összevetette azokat az információkat, amelyeket a tudós szeretteinek Amerikából írt leveleiből ismerünk, azokkal, amelyet ma erről a periódusról tudni lehet. Venkovits Balázs egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója XANTUS and/és BORNEO — Xántus János munkája és emlékezete Malajziában egy új, kétnyelvű kötet tükrében címmel tartott előadást. Fehérvizi Judit, a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója az iskola történetét, a névválasztás hátterét, és a névadó életművének ápolását mutatta be.
Korsós Zoltán zoológus, kandidátus, a Magyar Természettudományi Múzeum ny. főigazgatója előadásában emlékeztetett: 72 emlős, 1276 madár, számtalan madártojás összegyűjtése kapcsolódik a tudós nevéhez, de olyan nagy állatokat is köszönhet neki a Természettudományi Múzeum, mint a grizzly medve vagy a bölény. Csepregi Klára, az Országos Széchenyi Könyvtár ny. főmunkatársa Az emigráns hazafi — Xántus János osztrák titkosrendőri jelentések tükrében címmel tartott előadást, amelynek keretében a jelentésekből részletek hangzottak el.
Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azokról szólt, akik hatottak a polihisztor életére, s akikre ő hatott.
Az eseményről részletes beszámolónkat az egyetem ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu-n olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes