Mit tehet egy egyetem a bolygónkért a kutatás, a fejlesztés és az oktatás mellett? Hogyan nevelhetünk környezettudatos, a fenntarthatóság iránt elkötelezett gyermekeket? Egyebek mellett ezekről a témákról szervezett beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Tanító- és Óvóképző Tanszéke a Föld napja alkalmából, április 23-án. A jó példát Kajárpéc polgármestere és oktatói szolgáltatták.
A Föld napjának ötlete Denis Hayes egyetemi hallgatótól származik, aki 1970-ben mozgalmat indított bolygónk védelmében – emlékeztetett Halbritter András Albert. A NITK Tanító- és Óvóképző Tanszék docense kifejtette: a civil szervezetek segíthetnek, hogy minél több egyetemista csatlakozzon a környezettudatos neveléshez. Úgy fogalmazott: a gyermekeknek nehéz beszélni a klímaváltozásról, ezért fontos, hogy tapasztalás útján tanuljanak erről. Beszélt Rómer Flóris bencés szerzetes, régész és művészettörténész munkásságáról is, aki könyvet írt a többi között a Bakonyban végzett kutatásairól.
A Bakonyban található Kajárpéc is, amelynek polgármestere, Laki György biológia-kémia-német szakos tanár felidézte, hogy a Klímasztár-díjas község első emléke 1030-ból való. Emlékeztetett: a település 1950-ben jött létre Kajár és Kispéc egyesülésével, majd tíz évvel ezelőtt létrehozták a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget.
Laki György gyermekkori emlékei közül fontosnak nevezte a lovaglást és a faültetést, majd hangsúlyozta: a gyerekeken keresztül is igyekeznek a felnőtteket is nevelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kajárpécen kiváló minőségű az ivóvíz, ezért a testületi üléseken nem palackozott, hanem csapvizet isznak. Kiemelte: a szemétszedési akciókon kívül a közösségi rendezvényekre mindenki saját poharat és tányért visz, hogy ne termeljenek felesleges szemetet.
A polgármester a zöldfelület-kezeléssel és az élményalapú szemléletformálással kapcsolatban példaként említette, hogy Kajárpéc azért is nyerte el a Klímasztár-díjat, mert igyekeznek olyan fákat ültetni, amelyek korábban is megtalálhatók voltak a településen. Laki György kitért az olyan helyi civil kezdeményezésekre, mint a Kajárpéci Vízirevü elnevezésű kulturális csoport, amely vásári komédia formájában igyekszik népszerűsíteni a környezetvédelmet. A községben van még egyebek mellett humoros formában megálmodott „szemét szabadulószoba”, minden évben megszervezik a Hatostölgy túrát a háromszáz éves tölgyfához és megcsodálják a kosbor, vagyis az orchideavirágzást is.
Lovász Éva, a Háry László Általános Iskola Kajárpéci Tagiskolájának vezetője arról beszélt, hogy 2022-es kinevezése óta az energiatudatos intézmény megszerezte az Ökoiskola és az Állatbarát iskola címet is. Elmondta, hogy minden diákjának van egy kis kapája, amellyel dolgozhat az iskolakertben. Kitért arra is, hogy a gyerekek 1,5 évvel ezelőtt olyan műanyag kannákat kaptak, amelyekkel használt sütőolajat gyűjthetnek, az ezért kapott pénzből pedig háromnapos zánkai kirándulásra mennek.
Lovász Éva felidézte, hogy a győri Széchenyi István Egyetemmel folytatott együttműködésük részeként Halbritter András segített a tanulóknak a magaságyások kialakításában. A tagintézmény-vezető fontosnak nevezte, hogy a településen folyamatosan nő az iskolások létszáma, amely a kiváló közösségnek is köszönhető. Hangsúlyozta: az intézmény Kajárpéc minden lakosa számára nyitva áll. Példaként említette az apa-fia és az anya-lánya napokat, valamint a Zsíros deszka partyt, amin az iskolakertben megtermelt hagymát is elfogyasztják, ha marad, mert a gyerekek a tanórák szüneteiben rendszeresen csemegéznek a veteményesből.
Lovász Éva szerint az összetartás fontosságát mutatja a tavasszal és ősszel meghirdetett ruhagyűjtési akció is, amelyben a gyerekek is rendszeresen segédkeznek, és a helyi civil szervezetekkel, illetve a nyugdíjas klubbal is együttműködnek. Az igazgató a felelős állattartás jelentőségére is igyekszik felhívni diákjai figyelmét, ezért minden tavasszal ellátogatnak egy-egy helyi gazdához, akitől a kicsik állattartási ismereteket tanulhatnak, emellett a győri állatkertből örökbe fogadtak egy teknőst is.
A tagintézmény-vezetőt leginkább Eckstein Csilla segíti a környezettudatos munkában. A lokálpatriotizmust is fontosnak nevező tanító egyebek mellett arra ösztönzi diákjait, hogy biciklivel járjanak iskolába és megerősítette, hogy a környezeti nevelés csak úgy lehet célravezető, ha a közösség minden tagja részt vesz benne. Felidézte, hogy volt olyan diákja, aki az iskolában ültetett hagymát hazavitte, és azzal győzte meg a szüleit, hogy otthon is kezdjenek el zöldséget termelni.
Eckstein Csilla elmondása szerint nagy figyelmet fordít arra is, hogy a természetben gyűjtött növényeket felhasználják, ezért például bodzaszörpöt készítenek a tanulók, akikkel megismertette a geotextília és a mulcsozás jelentőségét is. A természetközeliséget kincsnek nevező tanító az elsősökkel virághagymákat, a búcsúzó negyedikesekkel pedig növényeket ültet, de már rovarhotelt is készítettek egy környezetvédelmi versenyre, amit meg is nyertek.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes