Felfordulás van a tudományos világban a mesterséges intelligencia elterjedésével, vagy csak új képességek elsajátítására, esetleg új szabályozásokra van szükség? Ilyen aktuális kérdésekről szólt az NKE NITK Digitális Média és Kommunikáció Tanszék szervezésében megvalósult TudCom 3.0 konferencia 2025. március 28-án.
„Végignézve az előadások sorát, sok olyan probléma merül fel, amelyekre azonnal választ kellene kapnunk” – nyitotta meg a konferenciát prof. dr. Kovács László, az NKE tudományos rektorhelyettese. Hangsúlyozta, hogy a fiatal generáció már rutinszerűen használja a generatív MI-t arra, hogy a mindennapi kérdéseire gyors válaszokat kapjon, de közben senki nem lát bele, valójában hogyan jönnek létre ezek a válaszok.
Prof. dr. Kárpáti Andrea, a BCE egyetemi tanára plenáris előadásában egyenesen „mélyülő kakofóniának” nevezte a tudományos világ helyzetét. Az MI ugyanis a tudományos munka mindegyik szakaszában megjelenik az adatgyűjtéstől kezdve az eredmények vizualizációjáig, és ezen tartalmak hitelessége gyakran kérdéses. „A tartalomgyártás a jövőben válogatást jelent majd” – hangsúlyozta a professzor a mérlegelő hozzáállás fontosságát. Az MI-használat tiltása szerinte nem célravezető, inkább meg kell tanulni, hogyan és milyen szakaszban segítheti a tudományos munkát a legújabb technológia. A kutató hangsúlyozta, gyermekkortól fejleszteni kell a vizuális kifejezést és a kreatív gondolkodást, amely segít megtalálni az egyensúlyt a látványos és a hiteles kommunikáció között. „Vissza a művészeti órákat a közoktatásba és az egyetemre a kreatív lehetőségeket!” – zárta előadását.
A tiltás vagy támogatás kérdése az egyetemen is felmerül, hiszen a beadandók, szakdolgozatok elkészítéséhez is több hallgató használja a ChatGPT-t és hasonló programokat. Prof. dr. Kovács László plenáris előadásában kiemelte, hogy az NKE az „etikus és hatékony MI-használat” szlogenjét tűzte zászlójára az egyetem MI-szabályzatának megalkotásakor. Hosszas egyeztetések és több véleményezési kör után a tudományos rektorhelyettes által vezetett munkacsoport úgy döntött, az egyetem rektori utasításban szabályozza a kérdést. A cél az etikus kutatási gyakorlatok, az ellenőrizhető MI-használat és a munkaerőpiaci felkészítés támogatása. „A szabályozás önmagában nem feltétlenül elég, eszközöket is kell adnunk a hallgatóink számára” – hangsúlyozta prof. dr. Kovács László, és beszámolt az első utasításíró versenyről, amelyen az NKE hallgatói mérhették össze promptolási képességeiket.
Közös felelősség a tudományos munkában
A bizakodó, mégis a realitások talaján álló álláspont a konferencia első szekcióját is jellemezte. Dr. Kovács Gábor István, az NKE NITK tudományos dékánhelyettese áttekintette, hogyan hat az MI a tudományos publikálás folyamatára. Mivel az új technológiai megoldások gyorsabb tanulmányírást tesznek lehetővé, megnő a publikációk száma, és fennáll a veszélye a jelenlegi rendszer összeomlásának. „Ez akkor valósulna meg, ha az ember nem tudna beavatkozni a folyamatba” – mondta a kutató. „Reményt ad, hogy a tudomány kollektív ügy: ha valami veszély fenyegeti, általában lépni szoktunk.”
Dr. Veszelszki Ágnes, az NKE NITK dékánja és a konferencia főszervezője ehhez kapcsolódva kiemelte, már túlvagyunk a generatív MI-hype csúcspontján. „Kezdjük megszokni és adaptálódni hozzá, ami kritikusabb hozzáállást jelent.” Bármennyire is óriási a ChatGPT vagy más LLM-alkalmazások meggyőzőereje, ezek gyakran hallucinálnak, vagyis hamis eredményeket, nem létező tudományos forrásokatadnak meg. Gyakran felmerül, hogy társszerzőnek vagy eszköznek tekinthető-e egy ilyen rendszer, de éppen a gyengeségei miatt egyelőre az utóbbi álláspont érvényesül a tudományos világban. „Kutatóként érdemes végiggondolnunk a felelősségünket ebben a folyamatban” – vonta le a legfontosabb konklúziót dr. Veszelszki Ágnes.
Innovatív oktatási megoldások
Az MI eszközként való használata a tudományról szóló online kommunikációban is megmutatkozik. Dr. Guld Ádám, a PTE kutatója a CGI- és AI-influenszerekről adott elő, amelyek a megrendelő kedvére alakíthatók, és ugyanúgy képesek érzelmi reakciókat kiváltani a közösségimédia-felhasználókból, mint a valódi véleményvezérek. A kommunikációs szakmára hatással van a kép- és szöveggeneráló programok széles választéka is, amelyeket dr. Kuttner Ádám (BCE) egy egyetemi kurzusba épített be.
Hasonlóan innovatív oktatási megoldásokról adott elő dr. habil. Belényesi Emese és Győrfyné dr. Kukoda Andrea is, akik az NKE-n a vezetői döntéshozatal oktatásában alkalmaznak MI-alapú megoldásokat. Inspiráló az is, ahogy dr. Pap Andrea az ELTE-n, illetve prof. dr. Onder Csaba az EKKE-n magyar nyelvű szövegalkotás támogatásával kísérleteznek. Dr. Horváth Attila, az NKE oktatója pedig az alkotmányjog ZH-t oldatta meg a GPT4.o modellel, hogy lássa, jobban teljesít-e az MI, mint a hallgatók (minden kérdéstípus esetén jobban teljesített). Dr. Aczél-Partos Adrienn (PPKE) a kutatásmódszertanban és a szakdolgozat-írásban, Rudisch Ferenc (SZTE) a történeti témájú ismeretközvetítésben, dr. Pölcz Ádám (ELTE) pedig a retorikában tárta fel az MI korlátait és lehetőségeit.
A konferencia ebédszünetében poszterelőadásokból lehetett még többet megtudni a tudománykommunikáció és az MI összefüggéseiről. Szabó Kincső (NKE), a konferencia egyik szervezője és moderátora tudományos influenszerekről szóló kutatásáról, Taxner Tünde (NKE) tudományos ismeretterjesztő podcastekről, Blankó Miklós (NKE) pedig az MI nyelvművelésre gyakorolt hatásairól adtak elő. Dr. Szabó Éva, a Győri Törvényszék munkatársa a bíróságokat érintő kihívásokról, Kristóf-Csáki Csilla (BCE) a ChatGPT által generált diagnózisokról, Csordás Tamara Rita (BCE) a politikai és fenntarthatósági narratívák átalakulásáról, Soós Georgina (NKE) pedig a mentális egészségügy és az MI összefüggéseiről prezentált. A generált képek (Dr. Bányász Péter és Bányász-Váczi Kincső Boróka, NKE), az MI-alapú hypernudging (Ben Driss Benjamin, Mike Nimród, BCE) és a hivatkozások hatásairól (Mike Nimród, BCE) is szóltak poszterek.
Figyelmeztető fejlesztők
A konferencia különlegessége volt, hogy a friss felsőoktatási nézőpontok mellett a fejlesztői is megjelent. Nagy István Zoltán rendszermérnök és rendszertervező például a szcientometria, vagyis a tudományos teljesítménymérés területén mutatta meg, hogyan lehetne az MI-t hatékonyan alkalmazni. „Az MI-t elsősorban az indexek javítására kellene felhasználni” – fejtette ki előadásában.
Dr. Vécsey Richárd Ádám NKE-alumnus pedig elmagyarázta, hogyan épülnek fel és működnek a generatív MI-modellek. Kiemelte, hogy a tudományban zajló viták bekerülnek a modellekbe, és az MI fogja meghatározni, hogy melyik az igazság, ami előítéletességet okozhat. Előadását egy fontos kérdéssel zárta: „Valóban rá akarjuk-e bízni a tudományos munkánkat egy olyan modellre, amely valószínűség alapján rakja sorba a szavakat?”
Írta: Taxner Tünde, a NITK Digitális Média és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanársegéde
Fotó: Csanaki László