Játék és tanulás: a köznevelés első nagy állomása, az óvoda címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kara (NITK) február 4-én. Az eseményen Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium (BM) köznevelési helyettes államtitkára és a NITK szakemberei fejtették ki gondolataikat az óvodai mozgás fontosságáról.
„Számunkra egyértelmű volt, hogy nincs jó tanárképzés tanító- és óvodapedagógus képzés nélkül, hiszen az oktatást egységes folyamatnak tekintjük” – jelentette ki köszöntőjében Szakos Enikő, a NITK Stratégiai Fejlesztési Osztályának vezetője, hangsúlyozva: már az óvodában is nagyon fontos, hogy milyen pedagógusok nevelik a gyerekeket. Úgy fogalmazott: olyan pedagógusokat szeretnének képezni, akik azzal is tisztában vannak, milyen értékeket kell közvetíteniük a kicsiknek és hogyan tudnak együttműködni a családokkal. Brunszvik Terézt, az első magyar óvoda létrehozóját idézve kiemelte: „Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre”.
„Aki hisz a jövőben, tanítson pedagógusokat, hiszen rajtuk és rajtunk is múlik, merre formálódik országunk és nemzetünk sorsa” – hangsúlyozta előadásában Balatoni Katalin. A BM köznevelési helyettes államtitkára kifejtette: a pedagógusoknak napjainkban számos olyan helyzetben kell helyt állniuk, amelyekben korábban nem, ezért újfajta módon kell megszólítani a családokat.
Balatoni Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a Covid óta megváltozott a gyerekek kifejezőkészsége, ezért örömét fejezte ki, mert számos olyan program valósul meg az óvodában, amely a nevelést helyezi a középpontba. Fontosnak nevezte a magyar óvodapedagógiában megtalálható értékek és a magyar kulturális hagyományok átadását a jövő generációinak annak érdekében, hogy a magyar gyerekek – éljenek bárhol a Kárpát-medencében – még sokáig megélhessék magyar identitásukat.
Az eseményen megtartott kerekasztal-beszélgetés moderátora Ribarics Lívia, az NKE NITK Tanító- és Óvóképző Tanszékének tanársegédje volt. Az eszmecserén Balatoni Katalin arról beszélt, hogy a kicsiknek már nincs akkora mozgásigénye, mint korábban, és minden negyedik óvodáskorú elhízott. A helyettes államtitkár éppen ezért lényegesnek nevezte, hogy a gyerekek hozzászokjanak a rendszeres mozgáshoz, amelyben sokat segíthet a pedagógussal közös játék. Ez viszont akkor lehet leginkább célravezető, ha a nevelő is élvezi – tette hozzá. Kitért a néptánc fontosságára is, amely hozzájárulhat a személyiség fejlődéséhez.
Balatoni Katalin kiemelte: mivel a szülők mindent igyekeznek megadni nekik, a mai gyerekek közül sokan nem tanulják meg a szabálykövető magatartást, ezért fontosnak nevezte, hogy az óvoda és a családok ennek kialakításában is együttműködjenek. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az online játékok nem adnak valódi visszacsatolást, amely által a gyerekeknél teljesen más valóságtudat alakul ki. Véleménye szerint ezért kell nagy hangsúlyt helyezni arra, hogy az óvodában valós tapasztalatokat szerezzenek például gyurmázással, kertészkedéssel, vagy egyéb fizikai aktivitásokkal.
Tőkei Krisztina, az NKE NITK Tanító- és Óvóképző Tanszékének szakoktatója hangsúlyozta: szükség van kreatív pedagógusokra. Megerősítette, hogy a népi játékok nagyban fejlesztik az óvodások képességfejlődését, emellett fontosnak nevezte, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak az óvodában. Saját óvodapedagógusi pályájának tapasztalataiból vett példákkal illusztrálva kiemelte a szülői partnerség segítő szerepét, illetve azt, hogy a jövő óvodapedagógusai gyakorlatorientált képzésekben részesüljenek. Úgy fogalmazott: egy pedagógusnak nem gyermeklelkű felnőttnek kell lennie, hanem tudatosan kell nevelnie. Mindezeken túl kitért arra az ellentmondásra is, hogy sok szülő ráhagyja a döntéseket a gyermekére, ami nehézséget okoz a kicsiknek, hiszen míg otthon azt tehetnek, amit szeretnének, az óvodai csoportban szabályokhoz kell alkalmazkodniuk.
Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója azt emelte ki, hogy már az óvodáskorú gyerekek is túlságosan sokat használják az informatikai eszközöket, és több mint 40 százalékuknak „saját képernyője van”. Véleménye szerint ezek negatív hatásai – például a túlsúly – nem tudatosulnak a szülőkben, mert azok csak iskolás korban jelentkeznek, és a mozgáshiány abból is ered, hogy nagyon sokat ülnek a képernyő előtt. Úgy fogalmazott: játék közben gyorsabban lehet tanulni és derűs légkörben a szürkeállomány is növekszik. Beszéde végén kitért a mozgás és az éneklés stresszoldó hatásaira is.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes