NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Nemeskürty István Tanárképző Kar

Az oktatás a legnemesebb közszolgálat

Egy új tanárgeneráció és tanáregyéniségek képzése a célja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem augusztus 1-jén megalakult Nemeskürty István Tanárképző Karának. Szerencsés Károlyt nem kell bemutatni olvasóinknak, hiszen a közel 30 kötetet és számtalan publikációt jegyző történész és író munkásságát sokan ismerik a televízióból és a rádióból is. Az ő vezetése alatt a következő tanévtől működő új Történelem és Társadalom Tanszék képzése azonban számtalan újdonságot tartogat a leendő hallgatók számára, ezekről beszélgettünk.

„A köz szolgálata nemes vállalás, a társadalomnak azt az állapotát is mutatja, mennyire becsüli meg a közszolgáit, köztük a tanárokat és a tanítókat” – vélekedett Szerencsés Károly, kiemelve: ezen a téren Magyarország nem áll valami jól. A Történelem és Társadalom Tanszék vezetőjének véleménye szerint ezen a közfelfogás tud változtatni, amelynek alakításában az államnak, a médiának, a szülői közösségeknek, az önkormányzatoknak és az egyházaknak is fontos szerepük van, ahogy a tanároknak és a tanítóknak is. Rámutatott: együtt kell megteremteni azt az igényességet – annak minden anyagi, tárgyi és időbeli feltételével együtt –, amely a tanárok magas szintű munkáját biztosítja. „Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának alapítása ennek a szándéknak a felismeréséből és támogatásából fakad” – fogalmazott a főként a 20. század eseményeit kutató történész. „Az oktatás a legnemesebb közszolgálat” – jelentette ki Szerencsés Károly azzal kapcsolatban, miért kapott helyett az NKE-n az államtudományi, a rendőr- és honvédtiszti, illetve a víztudományi mellett a tanárképzés is. „Alapvető feladatunk, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkező és motivált történelemtanárokat képezzünk más szakokkal párban” – fejtette ki a tanszékvezető, aki kiemelte: a képzés során nagy hangsúlyt helyeznek a köznevelésben megfogalmazott igényekre is.

„Célunk egy új tanárgeneráció képzése, illetve az, hogy az új karon tanáregyéniségeket neveljünk, mert a tárgyi tudás átadásán túl azt a szuggesztív hatást tartom a legfontosabbnak az oktatásban, amely a nyitottságra, az igazság keresésére, illetve a kételyekre és a bizonyosságokra nevel” – jelentette ki azzal kapcsolatban, miben lesz más az NKE történelem és társadalom szaka más felsőoktatási intézmények hasonló képzéseivel szemben. „Végig fogunk haladni a történelem azon periódusain, amelyeket mindenképpen ismerniük kell a leendő pedagógusoknak, tehát ebben alapvetően nem különbözik majd a képzésünk más egyetemekétől” – fejtette ki Szerencsés Károly, hangsúlyozva: azokra a korokra koncentrálnak, amelyek kapcsolatban vannak a jövő problémáival és a jelen kihívásaival, így főként a 20. századra, de ez nem jelenti azt, hogy más korszakokat elhanyagolnának.

A tanszékvezető ugyanakkor beszélt az NKE tanárképzésének újításáról is: a hallgatók már az első évfolyamtól kezdve tanulnak didaktikát is, vagyis a kezdetektől elsajátíthatják az oktatás elméletét. Kifejtette, hogy a tanárképzés gerincét mindezek mellett a mentorrendszer alkotja majd, amelynek lényege, hogy a leendő oktatók már a tanulmányaik kezdetétől állandó kapcsolatban lesznek középiskolai tanárokkal, akik az elsajátítandó tananyagot speciálisan a későbbi tanári feladatok jegyében oktatják. Kiemelten fontos lesz a hospitálás, a középiskolák sajátos profiljainak megismertetése – részletezte, hozzátéve: a mentorálás segíti az elköteleződést is a tanári pálya iránt.

„Azt szeretnénk, ha a történelemoktatásnak az identitásképzésen túl a gondolkodásra és a szemléletre is nagyobb hatása lenne a társadalomban, mert hiszünk abban, hogy a társadalom összetartó erejét a kultúrával és a történelmi tudatunkkal tudjuk leginkább befolyásolni” – fogalmazott Szerencsés Károly. „A tanár felelőssége óriási, hiszen egy egész életre meghatározza az új generációk hozzáállását a szellemi kihívásokhoz és befolyásolja a tanulók munkamódszerét” – hívta fel a pedagógusok munkájának jelentőségére a figyelmet a tanszékvezető. Hozzátette: a tanári szak mellett egy hároméves bölcsészképzés is indul kisebb létszámmal, és mivel nem szeretnék elhanyagolni a tudományos kutatásokat sem, később doktori iskola is létrejön majd.

Az NKE új karának névválasztásával kapcsolatban Szerencsés Károly kifejtette: a Széchenyi-, József Attila- és Balázs Béla-díjas, illetve Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész munkássága olyan gazdag, ami önmagában is tartást kölcsönöz a karnak. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a hallgatók és az oktatók is megfeleljenek ennek az örökségnek.

„A névválasztás igényességet sugall, a tudásvágyat, a lehetetlennek látszó tabuk és trendek megváltoztathatóságát, a nemzetet gazdagító, magabiztossá emelő szemlélet sikerességét” – fogalmazott a tanszékvezető. Hangsúlyozta: Nemeskürty István öröksége az önbecsülést és az örök kételyt is jelenti, magában foglalva a tudományos sokszínűséget és a pedagógiai magaslatokat. „A hazánk iránti elköteleződést fontos értéknek érezzük, és szeretnénk, ha ez megjelenne az oktatásban is, mert úgy gondoljuk, hogy a magyarság léte és kultúrája pótolhatatlan érték” – jelentette ki Szerencsés Károly, leszögezve: ez nem azt jelenti, hogy valakik ellenében szeretnék a figyelmet a nemzeti értékekre irányítani, hiszen Magyarország egy európai történelemmel rendelkező ország. Rámutatott: nemzeti és demokrata szellemben érdemes nevelni a fiatalokat, mert a következő évszázadainkat is a hazánkhoz való viszony fogja meghatározni.

„Ha a nemzetünkhöz és a szabadsághoz való viszony pozitív, hazafias gondolkodásra és önbecsülésre alapul, akkor lehetünk sikeresek Európában és itthon is” – összegezte a tanszékvezető, majd beszélt az oktatás védelmi szerepéről is, utalva azokra a kihívásokra és támadásokra, amelyek eddig Magyarországot érték a 21. században. „Magyar sajátosság, hogy a legtöbben sértettnek érzik magukat, de túl kellene lépnünk végre az állandó sértettségen, mert az ország teljesítőképessége sokszorosára nőhetne, hiszen benne van ebben a nemzetben egy sokkal magasabb teljesítmény” – vélekedett Szerencsés Károly. A történész véleménye szerint olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között a fiatalok felfedezik azt a hivatást, amelyben jól érzik magukat, és a sikerhez vezető utat, mert döntő fontosságú, hogy az új nemzedékek megtalálják a helyüket a hazában. Az NKE Tanárképző Kara küldetésének tekinti, hogy ebben segítse a jövő oktatóit – tette hozzá.

 

Szerző: Szabó Réka Zsuzsanna

Fotó: Depositphoto